Címerek
A Magyar Református Egyház címere
A címer főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a pusztító háborúkban úgy állt az egyház, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" (Róma 8, 31)
Egyházközségünk címere
Régi egyházközségi pecsétünkön három szív látható, mindegyiken kis lángnyelvvel. A szimbólum egyrészről a Kálvin által reformált hitünkre, másrészről a három egykori gyülekezet alapító településre, Csopakra, Paloznakra és Balatonkövesdre utal. A történelem tanulságos fordulata, hogy épp az a Balatonkövesd olvadt bele közigazgatásilag Csopakba, melynek kisnemes lakosai évszázadokon át a reformátusság megmaradásának emberi garanciáját jelentették. Kövesd ugyan a múlté, de a pecsét mind a mai napig használatban maradt.
Csopak címere
Ezüst (fehér) alapon kék, kontúrral meghúzott pajzs, benne arany (sárga) színû kétfarkú oroszlán, a pajzs mögött zöld színû szõlõlevéllel. A pajzs belsejében, az oroszlán mögött, szabályosan ismétlődő, a Balatont jelképező kék csíkokkal. A címerpajzson a hat kék-ezüst (fehér) hullámos sáv (pólya) a Balatont idézi. A címerpajzs közepén aranyszínű, ágaskodó, kétfarkú oroszlán (a címerekben általában duplafarokkal jelölik az oroszlánokat). A címerpajzs mögött lévõ szõlõlevél jelképezi a szőlőművelést, mely a község területén a római kortól fő megélhetési forrása volt a településen élőknek.